Régóta mondogatjuk, hogy nem kell feltétlenül a fél brazil válogatottat leigazolni ahhoz, hogy sikeres csapatot építsen valaki a Premier League-ben. Ian Holloway például ha csak egy kicsivel több pénzzel rendelkezne - és most nem olajsejkek millióira kell itt gondolni, hanem egy olyan költségvetésű klubra, mint a Stoke vagy a West Brom -, csodás dolgokat vihetne véghez. Persze a Blackpool idei szereplése is csodaszámba megy (akárcsak a tavalyi) és ebben óriási szerepe van egy olyan csatárnak, akit az elmúlt két évben a Championship kiesőjelöltjei úgy dobáltak minél messzebbre, mint a döglött kutya tetemét szokás.

Luke Varney idén nyáron úgy volt, hogy a harmadosztályú Southamptonhoz igazol majd, miután gyors egymásutánban megjárta a Charltont, a Derbyt és kölcsönjátékosként a Sheffield Wednesdayt is, és sehol sem aratott sikert. Korábbi edzője, a Crewe Alexandránál nagyszerű játékosokat kinevelő Dario Gradi aztán beajánlotta Holloway-nek, és a többit már ismerjük: Varney a Blackpool egyik legjobb játékosa, idén eddig négy gólt szerzett a Premier League-ben, méghozzá csupa fontos gólt, melyek tíz pontot hoztak a Blackpool konyhájára. A legutóbbit most szombaton lőtte a Wolves ellen, rögtön a harmadik percben, ráadásul nem is akármilyen gól volt ez.

Ráadásul csak kölcsönben játszik a Blackpoolban, amely azonban volt olyan okos, hogy nyáron olyan szerződést kötött, amely 250 ezer fontban szabta meg az árát, amiért most januárban meg fogják vásárolni Varney-t (pláne, ha beleegyezik a fizetése csökkentésébe, ellenkező esetben mehet vissza a Champóba), hiszen elővételi joga van rá a klubnak. Varney - aki ha nem lenne már 28 éves, akár még a válogatottnál is szóba jöhetne, lévén csatárposzton pont nem túl erős a konkurencia - a példa rá, hogy a Championship örök tehetségeiből is ki lehet hozni a maximumot, és ehhez továbbra is kívánunk sok sikert Ian Holloway-nek.