Nézzük a lényeget: Anglia legyőzte Szlovéniát és bejutott a nyolcaddöntőbe. Ez jó hír, függetlenül attól, hogy az USA a másik meccsen a várakozásoknak megfelelően legyőzte Algériát – tökmindegy, hogy az utolsó percben lőtt góllal, lássuk be, ez volt a reális eredmény. Anglia pedig egy olyan meccsen szórakozta el a csoportelsőséget, ahol a látottak alapján gólokkal kellett volna nyernie.

Hogy elégedettek vagyunk-e a teljesítménnyel? A két első meccshez képest kétségtelenül előrelépés volt, de igazából csak mindkét félidőben egy-egy tízperces periódusban játszott Anglia úgy, ahogy esélyeshez illik. Akkor viszont gyors, pontos passzok, erőszakos letámadás, a tizenhatosáról kijönni képtelen ellenfél jellemezték a meccset, és több ziccer is, amit azonban az angolok sajnos elhibáztak. Szerencsére a sokak által lesajnált Jermain Defoe még az első félidő közepén értékesítette az első igazi helyzetet, úgyhogy nagyon nem kellett idegeskedni, de mondani sem kell, mennyivel jobb lett volna izgalmak nélkül, csoportelsőként várni a lefújást, ehhez képest szorongani kellett, és a végén úgy húzták az időt Milnerék, mint ahogy a Blackburn vagy a Stoke szokta egy idegenbeli null-nullnál. Ráadásul Szlovénia ellen. Kínos? Egy kicsit. Mindegy, megvan a továbbjutás.

Az Algéria elleni mélypont után elég döcögősen kezdtek az angolok, az első negyedóra minden volt, csak bizalomgerjesztő nem. Pontatlan passzok, lassú középpályások és veszélytelen akciók jellemezték az angol csapatot, de aztán egyszer csak azon kaptuk magunkat, hogy a szlovénok visszaszorultak a térfelükre, és egy szép James Milner beadás végén Defoe megszerzi a vezetést. Utána úgy tűnt, hogy jön a második, Lampard viszont ismét igazolta, hogy a válogatottban képtelen berúgni azt, amit a Chelsea-ben csukott szemmel is be tud, és a szlovén kapus is parádézott egyet.

A második félidőt úgy kezdte Anglia, hogy eldönti a mérkőzést: előbb Defoe, majd Rooney hagyott ki százszázalékos ziccert, pontosabban az utóbbinál megint csak Handanovic védett nagyot, és még volt pár kisebb helyzet, de aztán Anglia fokozatosan lejjebb kapcsolt. A félidő második felében már úgy tűnt, jó az egy-null is, és az angolok ebben a szellemben fejezték be a meccset is, noha volt egy-két pillanat, amikor majdnem szívbajt kaptunk, de a védelem jól állt a lábán (Matthew Upson egy alkalommal klasszis módon szerelte az épp lövéshez készülő szlovén támadót), David James pedig magabiztosan kapott el minden kapu felé szálló labdát.

Most, hogy kifújtuk magunkat, nézzük a negatívumokat: Wayne Rooney most játszott eddig a legjobban a vébén, de még mindig kevés ez tőle, igaz, a helyzeténél a kapus védett nagyot. Ha az bemegy, talán felszakadnak benne a gátak, amire nagy szükség lenne, ugyanis Rooney ennél sokkal többre képes, úgyhogy valahogy érthető, hogy Capello lecserélte, bár ebben állítólag egy kisebb sérülés is szerepet játszott. A helyére beállt Joe Cole a számára idegen csatárposzton nem tudta igazolni a beválogatását követelő hangokat sajnos, addigra Anglia már nem erőltette a támadásokat. Akárki is lesz az ellenfél a legjobb 16 között, ennél is lényegesen többre lesz szükség, de legalább helyenként láttunk már valamit abból a csapatból, amelyik két meccsen kilenc gól lőtt a horvátoknak. Úgyhogy nem is mondunk más semmit: Anglia megmenekült az igazi szégyentől, de a java még így is hátravan.

Osztályzatok:

James: Magabiztos volt, olyan óriásit ugyan nem kellett védenie, de végig az volt az ember érzése, hogy ő itt nem kaphat gólt. (7)

Johnson: Meglepő módon megint csak ő volt a legjobb ebből a védelemből, és még a támadásokat is segítette. (7)

Terry: Nem egyszer önfeláldozóan vetődött a labda útjába, nagyon odatette magát, nem volt vele komolyabb gond. (6)

Upson: A végén azzal a mentéssel a meccs egyik hőse lett. (7)

A. Cole: Hasznos volt, amikor feljött a támadásokhoz, általában jó vége lett, de továbbra sem könnyíti meg a helyzetét, hogy nincs előtte balszélső. (6)

Milner: Gólpassz és hasznos játék a jobbszélen, ha kicsit pontosabb lenne, a csapat meghatározó emberei közé emelkedhetne. (6)

Barry: Még mindig nem lendült formába a kéthónapos kihagyás után, többször is labdát vesztett, a pontrúgásai sem voltak jók, ennél több kell. (5)

Lampard: Aktívabb volt a szokottnál, de most se láttuk túl sokszor, az alibizés még mindig illik a teljesítményére, a helyzetét be kellett volna lőnie. (5)

Gerrard: A jó periódusokban főszerepet játszott, de a köztes időkben ő is eltűnt néha. (6)

Defoe: Döntő gólt lőtt. Volt helyzete több is, de a végén kicsit magára maradt elől. (6)

Rooney: Eddigi legjobb játéka, de a gól nagyon hiányzik neki továbbra is. (6)

Cserék:

J. Cole: Nem sokat csinált, addigra Anglia belenyugodott az egy-nullba. (0)

Heskey: Labdához se nagyon ért. (0)